I. Lajos 1825-ben lépett trónra, miután apja, I. Miksa lemondott. Lajos művészetpártoló király volt, aki München városát tette a Bajor Királyság művészeti központjává.
Lajos pénzverése a bajor forintot használta, amely 1806-ban került bevezetésre, mint a Rajnai Szövetség egységes pénzneme. A bajor forint 60 kreuzernek felelt meg, és aranyból, ezüstből, rézből és billonból készült.
Lajos pénzein általában a király portréja, címere, neve és uralkodási éve szerepelt. A pénzek hátoldalán gyakran a bajor oroszlán, a Wittelsbach-ház jelképe, vagy a bajor lobogó látható .
I. Lajos pénzverése a német aranymárka bevezetéséig, 1873-ig tartott, amikor Bajorország csatlakozott a Német Császársághoz. A bajor forintot 1:1,75 arányban váltották át aranymárkára.
I. Lajos  király pénzei ma ritkaságszámba mennek, és magas gyűjtői értékkel bírnak. A pénzek különböző méretűek, formájúak és súlyúak voltak, attól függően, hogy milyen fémötvözetből készültek, és milyen értékűek voltak.