I. Fejszál, teljes nevén Fajszal ibn Huszajn ibn Ali al-Hásimí, Huszajn mekkai serif harmadik fia volt. Arab emír és nemzeti vezetőként tevékenykedett, rövid ideig Nagy-Szíria uralkodója, majd 1921-től 1933-ig Irak királya volt.
Fejszál a mai Szaúd-Arábia területén lévő Táif városában született, Mekkához közel.
1913-ban képviselte szülőföldjét az oszmán parlamentben mint választott képviselő. 1916-ban kétszer felkereste Damaszkusz városát, és kinyilvánította elkötelezettségét az arab nemzeti ügy iránt, amely a török uralom lerázását és önálló arab állam(ok) kikiáltását jelentette a Közel-Keleten.

Az első világháborúban Fejszál az apjának egész Közel-Keletet odaígérő Brit Birodalom oldalára állt. T. E. Lawrence segítségével szervezett arab nemzeti felkelés vezetője lett, és hosszú ostrom után elfoglalta az oszmán helytartó, Fahri pasa által védett Medinát. Az arab nemzeti felkeléssel jelentősen támogatta az antant törökellenes erőfeszítéseit és Nagy-Szíria felszabadítását a szultánok uralma alól. 1918-ban bevonult Damaszkuszba, ahol kulcsszerepe volt az ideiglenes arab polgári kormányzat megteremtésében. Ő vezette az arab küldöttséget az 1919-es párizsi béketárgyalásokon.

Fejszál 1920-ban lett Szíria királya, de uralkodása rövid életű volt, mivel a francia csapatok kiszorították a hatalomból. 1921-ben azonban brit támogatással Irak királyává koronázták, ahol egészen haláláig, 1933-ig uralkodott. Fejszál királyként modernizációs törekvéseket indított, és az ország függetlenségéért dolgozott.

Fejszál 1933. szeptember 8-án hunyt el Svájcban, Bernben, és Bagdadban helyezték örök nyugalomra. Uralkodása alatt Irak jelentős változásokon ment keresztül, és az ő nevéhez fűződik az ország modernizációjának kezdete. Fejszál király emlékét ma is tisztelettel őrzik Irakban.

I. Fejszál irak és szíria királya 1921-től 1933-ig uralkodott. Ebben az időszakban Irakban és Szíriában többféle pénzérmét vertek, amelyek mindegyike Fejszál király arcképét ábrázolta.
Irakban az első Fejszál-érmék 1921-ben készültek. Ezek ezüst- és rézpénzek voltak, amelyeken a király arcképe mellett Irak címere is szerepelt. 1923-ban bevezették az iraki dinárt, amely a következő években váltotta fel az összes többi pénznemet. A dinár ezüstből, rézből és alumíniumból készült.
Szíriában az első Fejszál-érmék 1925-ben készültek. Ezek ezüst- és rézpénzek voltak, amelyeken a király arcképe mellett Szíria címere is szerepelt. 1927-ben bevezették a szíriai fontot, amely a következő években váltotta fel az összes többi pénznemet. A font ezüstből, rézből és alumíniumból készült.
Fejszál király pénzérméi fontos történelmi dokumentumok, amelyek a két ország függetlenedését és fejlődését tükrözik.
Fejszál király pénzérméi ma is kereskedelmi forgalomban vannak, és értékes gyűjtői darabok.