Ahmad bin Yahya uralkodása alatt a királyság számos kihívással nézett szembe, beleértve a belső politikai instabilitást és a külső nyomást is. Uralkodása alatt több puccskísérlet és merénylet is érte, ami végül a királyság bukásához vezetett röviddel a halála után. Ellenségei között voltak ambiciózus családtagok, előremutató pánarabisták és köztársaságpártiak is, akiktől a “Ahmad az ördög” nevet kapta. Ennek ellenére meglepően népszerű maradt az alattvalói körében, különösen az északi törzsek tagjai között, akik “Nagy Turbán” néven ismerték.

Ahmad bin Yahya konzervatív volt, mint apja, de ennek ellenére szövetségeket kötött a Szovjetunióval, a Kommunista Kínával és az Egyiptomi Köztársasággal, amelyek gazdasági és katonai segítséget nyújtottak a királyságnak. Ezek a szövetségek nagyrészt azért jöttek létre, hogy kiűzzék a briteket Dél-Jemenből és visszaszerezzék az Adeni Protektorátus területét a “Nagy Jemen” részeként. Végül azonban szembefordult Egyiptommal és a Szovjetunióval, amelyek a halála után támogatták a köztársaságpárti puccsot fia és utódja ellen.

Ahmad bin Yahya élete során számos merényletet élt túl, amiért “al-Djinn” (a Dzsinn) becenevet kapott. Külseje miatt is emlékezetes volt: alacsony és zömök termetű, kiemelkedően kidülledő szemei voltak, amelyeket állítólag mesterségesen idézett elő. Fiatal korától kezdve költészettel foglalkozott, de híres volt robbanékony természetéről is. Történetek keringtek arról, hogy jogi tanulmányai során késsel fenyegette meg diáktársait, hogy esküdjenek meg, egy nap támogatni fogják őt imámként.

Ahmad bin Yahya 1891. június 18-án született az Oszmán Birodalom Jemeni Vilajetében, és 1962. szeptember 19-én hunyt el Ta’izz városában, Jemenben.

Ahmad bin Yahya a Mutawakkilite Királyság utolsó előtti királya volt, aki 1948-tól 1962-ig uralkodott. Apja, Yahya Muhammad Hamid ed-Din volt az elődje, aki 1918-ban kiáltotta ki a jemeni királyságot az Oszmán Birodalom felbomlása után.
Ahmad bin Yahya pénzei a jemeni rialt használták, amely 40 buqshára oszlott, és minden buqsha 80 halálából állt. A rialt 1935-ben vezették be, és 1962-ig volt érvényben, amikor a jemeni köztársasági forradalom megbuktatta a királyságot.
Ahmad bin Yahya pénzei általában bronz, alumínium vagy aranyból készültek, és arab írással voltak ellátva. A pénzeken az imám neve, címe, a kiadás éve és a pénzverde helye szerepelt.
Ahmad bin Yahya pénzei közül a leggyakoribbak a 1/80 rial, a 1/40 rial és a 1/4 rial címletek voltak, amelyek különböző méretűek és mintázatúak voltak. A legnagyobb címlet a 1 rial volt, amely aranyból készült, és ritka volt. A pénzeken gyakran szerepelt a négyszögletes pecsét, amely a királyi hatalmat jelképezte.