Orániai Vilmos Henrik, II. Vilmos orániai herceg és helytartó és Mária orániai hercegné egyetlen gyermeke 1650. november 4-én született Hágában. Vilmos születése előtt nyolc nappal apja fekete himlőben meghalt, így születése pillanatától Oránia hercege lett.
III. Vilmos, aki az Oránia–Nassaui-ház tagja volt, angol, skót és ír koronát az 1688-as dicsőséges forradalom után szerezte meg. Nagybátyját (és egyben apósát), II. Jakabot, megfosztották trónjától. Ebben a három országban feleségével, II. Máriával, együtt uralkodott annak 1694. december 28-án bekövetkezett haláláig.
Protestáns uralkodóként Vilmos – más protestáns és katolikus hatalmakkal szövetségben – több háborút is vívott a katolikus XIV. Lajos francia királlyal. Sok protestáns a vallás védelmezőjeként tekintett rá, így könnyen el tudta fogadtatni magát azokkal, akik II. Jakab uralkodása idején tartottak a katolicizmus újraéledésétől. Észak-Írországban az Orániai Rend a mai napig minden évben megemlékezik a Boyne-i csatáról, amelyben Vilmos 1690-ben legyőzte II. Jakabot. Vilmos uralkodásával kezdődött az átmenet a Stuart-ház abszolutizmusából a Hannover-ház parlamentáris uralkodásába.

Vilmos uralkodása alatt fontos esemény volt a dicsőséges forradalom, amely során ő és felesége, II. Mária, a trónra léptek. Vilmosnak sikerült megszilárdítania a protestáns hatalmat és a parlamentáris rendszert, ami hosszú távú hatással volt az angol történelemre.

III. (Orániai) Vilmos angol király (1689-1702) uralkodása alatt az angol pénzverés során több fontos változás történt.

1689-es Act of Parliament határozata, ami az ezüstpénzek súlyát és tisztaságát írta elő, amely az angol gazdasági stabilitást erősítette. 1696-ban bevezették az első angol bankjegyet is. III. Vilmos és felesége, II. Mária közös uralkodása alatt olyan pénzérmeket verettek, melyeken mindkettejük portréja szerepel.

Ebben az időszakban az angol pénzügyi rendszer megerősödött és stabilizálódott, ami az angol gazdaság fejlődéséhez és erősségéhez vezetett.