Kép: Wikipédia

Mária Terézia uralkodása

Mária Terézia élete

Mária Terézia 1717 májusában született Bécsben és Ausztria császárnője ill. Magyarország királynője volt 1740 és 1780 között. Édesanyja, Erzsébet Krisztina magyar királyné, míg édesapja, VI. Károly német-római császár volt. Terézia őt követte trónörököséül, miután a női örökösödést elfogadták a Habsburg-házon belül. Azonban apja halála után, II. Frigyes porosz király és más riválisok megkérdőjelezték jogait a trónra, és háborúba kezdtek ellene. Mária Terézia hűséges hadseregével sikeresen megvédte birodalmát a porosz inváziótól, és végül békét kötött velük.

Azonban nem elégedett meg azzal, hogy egyszerűen megóvta fenntartóságát: ambiciózus reformokat vitt véghez és megerősítette az államhatalmat. Megpróbálta korszerűsíteni a gazdaságot, támogatta a manufaktúrákat és a gyártókat. Továbbá kiterjesztette az iskolák hálózatát és javított az oktatás minőségén is. Sokat tett a magyar nemzetért is: erősítette az ország törvényeit és megtartotta a hagyományos magyar jogot.

A császárnő maga is nagy családi életet élt. 16 gyermeke született, köztük II. József császár, aki később utódja lett és tovább folytatta a reformokat a birodalomban.

Mária Terézia 1780-ban halt meg. Még ma is tiszteletet érdemlő alakja az osztrák és magyar történelemnek, uralkodását sokan azonosítják a birodalom virágkorával. 

Mária Terézia Pénzverése

Mária Terézia királynő négy évtizeden átívelő uralkodása jelentős változást hozott a birodalom pénzügyeiben. Az évekig elhúzódó háborúskodáshoz, majd azt követően a gazdasági, közigazgatási, katonai és kulturális reformok megvalósításához nagymennyiségű pénzre volt szükség, amelyhez azonban nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségben nemesfém.

A pénzrendszer reformjának fő csapásiránya a réz aprópénzek (rézkrajcárok) és papírpénzek kibocsátása lett. A birodalom pénzügyi egységesítése 1766-ban tovább folytatódott. A hagyományos verdejegyek helyett a birodalom szempontjából fontossági sorrendbe állított verdék ábécé-rendben kapták betűjelüket, ami ettől kezdve verdejegyül is szolgált. Az A-t Bécs kapta, a B-t Körmöcbánya, a C-t Prága. Gyulafehérvár jele E, Nagybányáé pedig G lett. Az ábécé szerint jelölésrendszer a kiegyezésig volt érvényben.

A magyar pénz- és éremművészetben Mária Terézia intézkedései hoztak jelentős változást. Az Ausztria és Bajorország között létrejött egyezmény alapján a konvenciós pénzláb értelmében verték a „magyar” pénzt is Körmöcbányán, Szomolnokon, Nagybányán, Oravicabányán és Gyulafehérváron.

Dénárt utoljára Mária Terézia veretett, 1766-ban, 1786-ban az aranyforintok verését is megszüntették. Emlékpénzei magas művészi minőséggel és szaktudással készültek, a barokk művészet teljes pompájában. Alapvető pénzügyi változást Mária Terézia uralkodása (1740-80) hozott. Mária Terézia után polturát és dénárt többé nem vertek.


Mária Terézia pénzei

Numizmatika. Régi pénz, érem, érme- és bankjegy webáruház.