I. Lipót 1657-ben lépett a magyar trónra, majd apját, III. Ferdinándot követte a Habsburg trónon is.

Bevezette a nyílt abszolutizmust és megszüntette a magyar rendi alkotmányt. 1686-ban felszabadította Magyarországot a közel másfélszáz éves török hódoltság alól. Pár évvel később 1690-ben elvette Erdély önállóságát és saját birodalmához csatolta a területet. 1705-ben hunyt el. A trónon legidősebb fia, I. József követte. 

I. Lipót uralkodásánk idején ezüst tallért ill. annak váltópénzét, a krajcárt is használták a készpénzforgalomban.

I. Lipót a birodalom több városában is működtette pénzverdéjét: Körmöcbányán, Pozsonyban, Bécsben, Kassán, Nagybányán és Prágán. Az érmék címeres oldalán feltüntették, hogy melyik verdében készült, másik oldalán pedig általában az uralkodó portréja látható, ami az idő elteltével folyamatosan alakult.