Luxemburgi Zsigmond 1368-ban született IV. Károly császár fiaként.

Nagy Lajos királynak nem született férfi utódja, ezért lányai, Hedvig és Mária örökölték a trónt. Mária Magyarország királynője, Hedvig pedig Lengyelország uralkodója lett. Ezzel a két állam perszonáluniója megszűnt. Ez csak úgy oldódhatott meg, ha megkérik Mária kezét, hiszen aki elnyeri, az lesz Magyarország uralkodója. A királynő keze végül Zsigmonddé lett, vele együtt az uralkodói cím is.

A középkorban a legtöbb német uralkodó arra törekedett, hogy Magyarországot a birodalmuk részévé tegyék. Luxemburgi Zsigmond célja épp az ellenkezője volt: Magyarország királyaként akarta megszerezni a német királyi címet. 1410-ben kétes körülmények között sikerült is neki. Ettől kezdve egy nagyon fontos személynek számított az összeurópai politikában. 1414-ben összehívta a konstanzi zsinatot, amely elsősorban a pápaság helyzetét rendezte, V. Mártont választották meg pápának. Összeurópai politikáján kívül továbbá befolyásos volt még városfejlesztési politikája is, hiszen intézkedéseivel felvirágoztatta a városok kultúráját és növelte azok jogait is. 1395-ben megalapították az óbudai egyetemet, 1408-tól pedig Buda lett a királyi udvar székhelye.

Valódi célját 1433-ban sikerült elérnie, amikor is német-római császárrá koronázták.

1437-ben halt meg fiú utód nélkül, ezért lányának férjét, Habsburg Albertet jelölte ki örökösének.

Mária királynő férje, a luxemburgi házból származó Zsigmond, sok tekintetben különböző érméket veretett elődeitől. 

Az érméken a címerpajzs négy eleme jelenik meg: a váltakozó magyar csíkok és a luxemburgi sas, illetve a magyar csíkok és a cseh oroszlán kombinációja.

Az aranyérméken Szent László lábai alatt arab számjegyek találhatók, konkrétan az 5, 6, 7 és 13 számok, ezeket ellenőrző-jegyeknek tekinthetjük. Fontos megjegyezni, hogy ezek az első arab számjegyek, amelyek először fordulnak elő keresztény pénzverés során. 

Ami a pénzfajtákat illeti, Zsigmond uralkodása alatt veretették a quartingokat (viertling, magyar fitying) néven ismert, rossz ezüstből készült aprópénzeket. Ugyanebben az időszakban jelentek meg az első piéfort-ok (vastag veretű érmék), amelyek próbaveretekként szolgáltak.

A pajzsforma tekintetében Zsigmond uralkodása alatt a kerek-aljú német pajzs lépett előtérbe, az olasz csúcsos-aljú pajzs helyett, és a magyar csíkok külön pajzson jelentek meg az érme egyik oldalán, míg a másik oldalon a kettős kereszt töltötte be a mezőt.

Az érmeanyag tekintetében Zsigmond király érmei között találkozhatunk először rézveretekkel, a vegyesházi királyok korszakában. 

Zsigmond magyar király 1405. évi II. dekrétuma rögzítette a forintszámítást, amely elrendelte, hogy a forintot csak aranyforintban vagy százdenáros forintban szabad számolni. Zsigmond uralkodása végére Magyarországon már kizárólag forintban és királyi denárokban számoltak.