VII. Aszaf Dzsah, azaz Sir Oszmán Ali Khán Bahadur, Haidarábád és Berar utolsó nizámjaként uralkodott 1911-től 1948-ig. 1886. április 6-án született Haidarábádban, és 1967. február 24-én hunyt el. Uralkodása idején a világ egyik leggazdagabb emberének számított, vagyonát az 1940-es években több mint 2 milliárd amerikai dollárra becsülték.

1911. szeptember 18-án vette át hivatalosan a trónt apja, Mabúb Ali Kán, VI. Aszaf Dzsah halála után. Uralkodása alatt Haidarábád jelentős gazdasági és kulturális fejlődésen ment keresztül, de politikája gyakran ellentmondásos volt, mivel a hercegség nagy többségében hindu lakossága ellenére is egy muszlim dinasztia irányította.
India függetlenné válása után, 1948-ban az újonnan megalakult indiai állam katonai erővel megszállta Haidarábádot és a köztársasághoz csatolta azt, ezzel véget ért Aszaf Dzsah uralkodása. A trónfosztás után továbbra is Délkelet-Ázsia egyik leggazdagabb emberének számított.
Fiatalkorában apja nagy figyelmet fordított neveltetésére, jeles tanítók segítségével sajátította el az angol, urdu és perzsa nyelvet. Házasságai és családja is figyelemre méltó; hét hivatalos felesége és 42 ágyasa volt, akiktől legalább 20 fia és 19 lánya született. Feleségei közül az első Dulhan Pasa Begum volt, akitől két fia született.

VII. Aszaf Dzsah uralkodása alatt Haidarábád modernizációjára törekedett, számos új intézményt és infrastruktúrát hozott létre, beleértve az Unani Kórházat is. Politikája és gazdagsága miatt jelentős nemzetközi figyelmet kapott.

VII. Aszaf Dzsah nizám, Haidarábád utolsó uralkodója, 1911-től 1949-ig uralkodott. Uralkodása alatt Haidarábád volt a legnagyobb az India függetlenségét megelőzően létező hercegségek közül.
Aszaf Dzsah nizám pénzverései az indiai történelem egyik legszebb és leggazdagabb érméi közé tartoznak. A érméket a Haidarábádi Királyi Pénzverde verette, és számos különböző típusú érme készült, beleértve a rupiákat, a paisákat és az annasákat.
Az érméket aranyból, ezüstből és rézből készítették, és gyakran díszítették finom faragásokkal és díszítéssel. Az érméken gyakran megjelent a nizám címere és monogramja, valamint a Haidarábádi Királyság címe.
Aszaf Dzsah nizám pénzverései ma is nagyra értékeltek a gyűjtők körében.
Íme néhány példa Aszaf Dzsah nizám pénzveréseire:
1911-es 1 rúpiás aranyérme: Ez az érme a nizám trónra lépésének 100. évfordulóját ünnepelte,  aranyból készült, és a nizám címerét és monogramját ábrázolja.
1936-os 1 rúpiás ezüstérme: Ez az érme a nizám 25. uralkodási évfordulóját ünnepelte, ezüstből készült, és a nizám címerét és monogramját, valamint a Haidarábádi Királyság címét ábrázolja.
1948-as 1 anna rézérme: Ez az érme a nizám uralkodásának utolsó éve volt. Az érme rézből készült, és a nizám címerét és monogramját ábrázolja.
Aszaf Dzsah nizám pénzverései fontos történelmi emlékek, amelyek az indiai történelem egy különleges időszakát reprezentálják.