II. Fejszál uralkodása

II. Fejszál élete

II. Fejszál, Irak királya, 1939. április 4-től 1958. július 14-ig uralkodott. 1935. május 2-án született Bagdadban, Gázi iraki király és Alija hedzsászi hercegnő egyetlen gyermekeként a Hásimita dinasztia tagja volt. Szülei elsőfokú unokatestvérek voltak, Husszein hedzsászi király unokái. Négyéves korában, apja, Gázi király 1939-es autóbalesetben bekövetkezett halála után került a trónra. A régensséget nagybátyja, Abd al-Iláh vette át, aki a trónörökösi címet is elnyerte élete végéig.

Fejszál anyja, Alija királyné 1950-ben hunyt el, és ekkor nevelését anyai nagyanyja, Nafísza királyné vette át. 1953-ban nagykorúvá nyilvánították, ekkor vehette kezébe az uralkodást, és ekkor a parlament előtt esküt tett az alkotmányra. Ugyanebben az évben fogadta Mohamed Reza Pahlavi sahot és második feleségét, Szoraja iráni királynét, akik egyhetes száműzetésük első állomásaként Bagdadban szálltak le.

1958. február 1-jén megalakult az Egyesült Arab Köztársaság ellenében, február 14-én létrejött az Arab Föderáció, melynek feje II. Fejszál lett. Azonban ez az unió váltotta ki a hadsereg ellenszenvét, amely 1958. július 14-én államcsínyt hajtott végre. A puccsisták agyonlőtték a királyi család tagjait, köztük a királyt, a király nagyanyját, a nagybátyját, a trónörököst és anyai nagynénjét is. A monarchiát eltörölték, és a hatalomváltást puccsok és forradalmak sora követte.
II. Fejszál nem nősült meg, de jegyben járt egy egyiptomi hercegnővel. Állítólag házasságon kívül született egy fia is, aki további utódokat nemzett. A királyi család tragédiája és az uralkodóház sorsa mély nyomot hagyott az iraki és a közel-keleti történelemben.

II. Fejszál Pénzverése

II. Fejszál iraki király 1939-1958-ig tartó uralkodása alatt, , Irak pénzverése jelentős fejlődésen ment keresztül. A király a modernizációra és a gazdasági fejlődésre törekedett, és ez a pénzverésben is megmutatkozott.
1939-ben, Fejszál uralkodásának kezdetén, Irakban még arany- és ezüstpénzeket vertek, de ezeket hamarosan felváltotta az addig ismeretlen papírpénz. Az első iraki papírpénzek 1940-ben kerültek forgalomba, és 1, 5, 10, 25 és 50 dinár névértékben készültek.
A második világháború alatt Irak német megszállás alatt állt, és ez a pénzverésre is hatással volt. A német megszállók az iraki pénzt saját pénzükkel helyettesítették, és a királyi jelképeket eltávolították a pénzérmékről.
A háború után, 1945-ben, Irak visszatért a saját pénzveréseihez. A királyi jelképek visszakerültek a pénzérmékre, és új pénzérmék is megjelentek, például a 10 fils és a 25 fils.
1958-ban, Fejszál király meggyilkolása után, Irakban forradalom tört ki, és a királyi rendszert megdöntötték. A forradalmat követően az új kormány az iraki pénzverést is átszervezte, és új pénzérméket és papírpénzeket vezetett be.
II. Fejszál pénzverése ma is jelentős gyűjtői értékkel bír.


II. Fejszál pénzei

Numizmatika. Régi pénz, érem, érme- és bankjegy webáruház.