II. Rákóczi György Erdélyi fejedelemként 1648 és 1660 között uralkodott, megszakításokkal. 1621. január 30-án született Sárospatakon, és 1660. június 7-én hunyt el Nagyváradon. Apja, I. Rákóczi György és édesanyja, Lorántffy Zsuzsanna voltak.
Az erdélyi országgyűlés még apja életében, 1642. február 3-án választotta meg fejedelemnek. Hivatalosan 1648. október 11-én lépett trónra. Uralkodása alatt több jelentős hadjáratot vezetett, és politikája fő eleme a lengyel trón megszerzése volt, amit már apja is megvalósíthatónak tartott.
Báthory Zsófiát 1643. február 3-án Gyulafehérváron vette feleségül, a Báthory-család utolsó sarját, s az ő révén kerültek a Báthory-birtokok a Rákóczi-család kezére. A házasságból egyetlen fiú született, Ferenc, akinek apja halála után, 1660-ban a IV. Mehmed szultán nem engedte meg a fejedelmi szék elfoglalását.
1649-ben szövetségre lépett a kozákok hetmanjával, Bohdan Hmelnickijjel, majd 1653-ban hűbéri fennhatósága alá vonta Moldvát és Havasalföldet. 1655-ben, amikor a Lengyel–Litván Unió és Svédország között háború tört ki, Rákóczi a svédekkel kötött szövetséget, hogy megvalósíthassa a lengyel királyi korona megszerzését.
1657 januárjában, a Porta tiltakozása ellenére, szövetségben a svédekkel hadat indított János Kázmér lengyel király ellen. A hadjárat eleinte sikeres volt; Rákóczi bevette Krakkót, majd bevonult Varsóba. Azonban a svéd király, X. Károly Gusztáv, hirtelen hazatért, így Rákóczit magára hagyva.
Uralkodása során többször is szembekerült a törökkel, és bár politikája a török fennhatóság alól való szabadulást célozta, ez nem valósult meg. II. Rákóczi György uralkodása az erdélyi történelem egyik mozgalmas időszakát jelöli, amelyet hadjáratai és nemzetközi diplomáciai törekvései jellemeztek.

II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1648-1660 közötti pénzverése a 17. századi magyar pénzverés egyik legjelentősebb korszaka volt. A fejedelem nagy mennyiségű pénzt veretett, amely az erdélyi gazdaság fejlődésének fontos eszköze volt.

Veretett aranyforintot, dénárokat, tallérokat és garasokat.

Rákóczi pénzverése számos szempontból jelentős volt. Egyrészt jelentős mennyiségű pénzt bocsátott ki, amely az erdélyi gazdaság fejlődésének fontos eszköze volt. Másrészt új típusú pénzeket vezetett be, amelyeket a tömeges fogyasztási cikkek vásárlására használtak. Harmadrészt a pénzverésben alkalmazott technikák fejlődtek, amelyek hozzájárultak a magyar pénzverés színvonalának emelkedéséhez.