II. Abdul-Hamid 1842. szeptember 21-én született Konstantinápolyban (ma Isztambul, Törökország). Ő volt a harmadik fia I. Abdülaziz szultánnak.
Gyermekkorát a Topkapı palotában töltötte, ahol gondos oktatást kapott történelemből, politikából és vallásból.
1876-ban, bátyja, V. Murad szultán rövid uralkodása után került hatalomra.
II. Abdul-Hamid 33 éven át uralkodott, ami a leghosszabb regnálás az oszmán történelemben.
Uralkodása alatt az Oszmán Birodalom súlyos hanyatlásnak indult, és számos külső és belső kihívással kellett szembenéznie. A nagyhatalmak, mint Oroszország, Ausztria-Magyarország és Nagy-Britannia, mind növekvő befolyást gyakoroltak a birodalomra.
A birodalom belsejében nacionalista mozgalmak emelkedtek fel, amelyek az oszmán uralom ellen küzdöttek.
II. Abdul-Hamid autokratikus uralkodó volt, aki szorosan ellenőrizte a hatalmat. Elnyomta a politikai ellenzéket, és centralizálta a birodalom igazgatását.
Paniszlámság politikáját hirdette, amelynek célja a muszlim világ egyesítése volt az oszmán vezetés alatt.
Modernizálási kísérleteket is tett, például bevezette a vasútvonalakat és a táviratot.
II. Abdul-Hamid ellentmondásos figura az oszmán történelemben.
Egyesek a birodalom hanyatlásának felelősének tartják, míg mások a modernizáció és a muszlim egység iránti elkötelezettsége miatt dicsérik.
Uralkodása a nagyhatalmak növekvő befolyásának és a nacionalista mozgalmak felemelkedésének időszaka volt.
1909-ben a Jönn-Török forradalom során megbuktatták, és száműzetésbe kényszerült.
1918-ban halt meg száműzetésben, Thessaloniki-ben (ma Görögország).
Egyiptom nominálisan az Oszmán Birodalom része volt II. Abdul-Hamid uralkodása alatt.
A valóságban azonban az egyiptomi pasa, Khedive Khedive Ismail (1867-1879) és utódai jelentős autonómiával rendelkeztek.
II. Abdul-Hamid megpróbálta visszaszerezni az irányítást Egyiptom felett, de Khedive Tewfik (1879-1892) ellenállása miatt nem járt sikerrel.
A brit csapatok 1882-ben megszállták Egyiptomot, ami véget vetett az oszmán uralomnak.

II. Abdul-Hamid szultán uralkodása alatt Egyiptom pénzverése jelentősen megváltozott. 1876-ban, miután a szultán eltávolította Ismail pasát a hatalomból, felügyelete alá vonta az egyiptomi pénzverdét. Ezután a pénzérmék kinézete és minősége jelentősen javult.
Az 1870-es években Egyiptomban széles körben használták az oszmán érméket. A szultán azonban úgy döntött, hogy Egyiptomnak saját pénzverése legyen. Ennek eredményeként 1876-ban megnyitották a Káhirai Pénzverdét.
A Káhirai Pénzverde kezdetben csak réz- és ezüstérméket vert. 1881-ben azonban elkezdték veretni az első egyiptomi aranyérméket.
II. Abdul-Hamid uralkodása alatt Egyiptomban verték az első egyiptomi emlékérméket is. Ezek az érmék különböző eseményeket ünnepeltek, például Ismail pasa  uralkodásának végét, vagy a Káhirai Pénzverde megnyitását.
II. Abdul-Hamid uralkodása alatt Egyiptom pénzverése jelentősen fejlődött. A pénzérmék kinézete és minősége javult, és megjelentek az első egyiptomi emlékérmék is.
A szultán uralkodásának vége felé Egyiptom gazdasági helyzete romlott, és a pénzverés is visszaesett. A Káhirai Pénzverde 1914-ben zárt be.
II. Abdul-Hamid által veretett egyiptomi érmék ma is keresettek a gyűjtők körében.