A japán Bunkyü korszak a 19. század közepén zajlott, és jelentős változásokat hozott a pénzverés terén. Ebben az időszakban Japánban a pénzverés modernizálódott, és új érméket vezettek be. A Bunkyü éra (1861–1864) alatt a Tokugawa sógunátus érméket vert, amelyek a korábbi korszakok érméivel ellentétben már nem csak rézből, hanem aranyból és ezüstből is készültek.

Az új érmék kialakítása és értéke is megváltozott, hogy megfeleljen a modern gazdasági követelményeknek. A Bunkyü éra érméi között megtalálható volt a koban, amely egy aranyból készült érme volt, és a bun, amely egy kisebb értékű ezüstérme volt. Ezek az érmék jelentős változást jelentettek a korábbi, egyszerűbb formájú és anyagú érmékhez képest.

A Bunkyü éra pénzverése fontos lépés volt Japán modernizációjában, és előkészítette az utat a Meiji restauráció gazdasági reformjaihoz, amelyek során Japán teljes mértékben átvette a nyugati pénzügyi rendszereket és pénzverési technológiákat. Ez az időszak tehát kulcsfontosságú volt Japán gazdasági és társadalmi átalakulásában, és a pénzverés történetében is mérföldkőnek számít.