I. Ferdinánd (1793-1875) 1835-től 1848-ig uralkodott osztrák császárként (I. Ferdinánd néven) és magyar királyként (V. Ferdinánd néven). Uralkodása a forradalmak és reformok időszakára esett, mind a Habsburg Birodalomban, mind Európa-szerte.

Ferdinánd, Ferenc császár és Mária Terézia császárné legidősebb fia volt. Nevelése konzervatív szellemben történt, és korán bevezették a birodalmi ügyekbe.
1831-ben feleségül vette a Savoyai-házból származó Mária Anna Karolina Pia szárd hercegnőt (1803–1884), I. Viktor Emánuel szárd–piemonti király leányát. Gyermekeik nem születtek.

1835-ben, apja halála után lépett trónra. Uralkodása elején mentális betegséggel küzdött, ami miatt öccse, Ferenc Károly főherceg vette át a régensi hatalmat.

1848-ban forradalmak söpörtek végig Európán, a Habsburg Birodalmat sem kímélve. Magyarországon a forradalom és szabadságharc kirobbant, Bécsben pedig forradalmárok tüntettek a reformokért.
Ferdinánd kénytelen volt engedményeket tenni. Magyarországon kinevezett egy felelős magyar minisztériumot, Batthyány Lajos vezetésével. Bécsben eltörölte a cenzúrát és ígéretet tett a birodalmi gyűlés összehívására.

A forradalmak leverése után Ferdinánd 1848 decemberében lemondott a trónról. Utóda Ferenc József, unokaöccse lett.

I. Ferdinánd uralkodása a Habsburg Birodalom történetének egyik legnehezebb időszakára esett. A forradalmak és reformok kora nagy kihívások elé állította a birodalmat, és Ferdinánd nem mindig tudott hatékonyan reagálni ezekre a kihívásokra. Mindazonáltal uralkodása alatt a birodalom megőrizte egységét, és Ferenc József vezetésével elindult a modernizáció útján.

Ferdinánd Prágában élt visszavonultan haláláig, 1875-ig.

I. Ferdinánd a Habsburg Birodalom osztrák császára és magyar király volt 1835 és 1848 között. Az ő uralkodása alatt számos pénzverés és érmejellegű kiadás történt.

I. Ferdinánd uralkodása alatt különböző ezüstpénzeket verettek. Ezek közé tartozott a forint, amelyen az uralkodó arcképe volt látható az egyik oldalon, és a címer vagy a korona volt a másik oldalon. Az ezüstforint mellett verettek még kisebb címletű ezüstérmeket is.

I. Ferdinánd idején az arany érmék is népszerűek voltak. Az egyik legismertebb aranyérméje a 20 forintos volt, amelyen Ferdinánd uralkodói képmása volt látható az egyik oldalon, és a címer a másik oldalon.

Uralkodása idején a rézpénzek is forgalomban voltak. Ezek általában magasabb címletűek, és nem tartalmazták az uralkodó képmását, inkább címereket, jelképeket és szimbólumokat ábrázoltak.

I. Ferdinánd idején előfordultak különleges kiadások is, például emlékérmék vagy ünnepi alkalmakra készített érmék. Ezek gyakran különleges jelzésekkel vagy dátumokkal rendelkeztek, hogy megemlékezzenek valamilyen fontos eseményről vagy alkalomról.