Valerianus dinasztia leszármazottja. 

Katonacsászárként uralkodott 6 évig, majd perzsa fogságban vesztette életét. 

I. Valerianus császár pénzverése a Római Birodalom 253-260 közötti időszakát tükrözi. Ebben az időszakban a birodalom a perzsa birodalommal folytatott háborúban volt, ami súlyos pénzügyi és gazdasági problémákhoz vezetett.
A perzsa háború miatt a császárságnak szüksége volt a pénzeszközökre, ezért a pénzek súlyát és minőségét csökkentették.
Valerianus a katonacsászárok hagyományát követve a pénzeken gyakran katonai motívumokat ábrázolt.
Valerianus két ediktumot is kiadott a keresztények ellen, de a pénzeken mégis megjelentek keresztény vallási motívumok, például a keresztény jelkép, a Chi Rho.
Valerianus pénzverése a birodalom válságának egyik jele volt. A pénzek súlyának és minőségének csökkenése a gazdasági hanyatlást, a katonai motívumok térnyerése pedig a birodalom katonai törekvéseit tükrözte. A keresztény vallási motívumok megjelenése pedig a birodalomban egyre erősödő kereszténységre utal.
A konkrét pénztípusok közül a következők voltak a legjellemzőbbek:
Antoninianus: ez volt a leggyakrabban vert pénztípus. A perzsa háború miatt a pénz súlya 2,5 grammról 2,2 grammra csökkent, minősége pedig romlott.
Denar: ez volt a második leggyakrabban vert pénztípus. A pénz súlya 3,3 grammról 2,8 grammra csökkent, minősége pedig szintén romlott.
Sestertius: ez a pénztípus már ritkábban fordult elő. A pénz súlya 28,3 grammról 22,2 grammra csökkent, minősége pedig szintén romlott.
Valerianus pénzverése fontos forrás a Római Birodalom 253-260 közötti időszakának megismeréséhez.