Redwitz Miklós szőrényi bán 1432 és 1439 között Magyarország pénzverését irányította. Ebben az időszakban a magyar pénzverésben jelentős változások történtek.
Redwitz Miklós előtt a magyar pénzverés főleg arany- és ezüstpénzekből állt. Az aranypénzek közül a leggyakrabban vert érme a forint volt, míg az ezüstpénzek közül a garas volt a legelterjedtebb. Redwitz Miklós idejében azonban egyre nagyobb mennyiségben kezdtek el forgalomba kerülni a rézpénzek is.
Redwitz Miklós a rézpénzek verését azért kezdeményezte, mert az arany- és ezüstpénzek egyre drágábbak lettek. A rézpénzek előállítása ugyanis sokkal olcsóbb volt, mint az arany- vagy ezüstpénzeké.
Redwitz Miklós első rézpénzeit 1432-ben verték. Ezek a pénzek a "rébeni találmány" néven váltak ismertté. A rébeni találmány lényege az volt, hogy a rézpénzek veréséhez nem kellett új pénzverő hengereket készíteni, hanem a már meglévő arany- és ezüstpénzverő hengereket használták. A rézpénzek veréséhez azonban a hengereket speciális módon kellett kezelni.
Redwitz Miklós rézpénzei gyorsan elterjedtek Magyarországon. A rézpénzek előnye, hogy olcsók voltak, de gyorsan elhasználódtak.
A rézpénzek a magyar pénzverésben egyre nagyobb szerepet kaptak.
Redwitz Miklós rézpénzei közül a leggyakrabban vert érme a 24 dénáros volt. Ezek a pénzek a "rébeni garasok" néven váltak ismertté. A rébeni garasok a 15. század második felében a magyar pénzverésben a leggyakrabban vert pénzek voltak.