(Szent) László, aki 1077-től 1095-ig volt Magyarország és Horvátország királya, az Árpád-ház második fiaként született. Édesapja I. Béla magyar király, édesanyja Adelaide lengyel hercegnő volt.

László király uralkodása alatt jelentős területi bővítéseket hajtott végre, és megszilárdította a királyság belső rendjét. A legenda szerint egy “kun” (török nomád fosztogató) ellen vívott harcáról ismert, aki elrabolt egy magyar lányt. Testvére, Géza halála után őt koronázták meg királynak.

László király a befektetési vitában a pápa oldalára állt, bár a Szent Római Birodalom császárával, IV. Henrikkel is kibékült. 1085-ben szentté avatta az első magyar szenteket, köztük I. István királyt és Imre herceget. László király szigorú törvényeket vezetett be, amelyek halállal vagy csonkítással büntették a tulajdonjogokat sértőket.

1091-ben majdnem teljesen megszállta Horvátországot, ami a középkori Magyar Királyság terjeszkedési időszakának kezdetét jelölte. Győzelmei a besenyők és kunok felett biztosították királysága keleti határainak biztonságát körülbelül 150 évig.

László király hirtelen halt meg, miközben az első keresztes hadjáratra készült. Az ideális magyar lovagként a nemzet szentként tisztelte, még a hivatalos szentté avatása előtt. Halála után 1192-ben avatták szentté, ünnepe június 27-én van.

Szent László, a középkori Magyarország uralkodója, példaértékű modellt vezetett be a pénzgazdálkodás terén az akkori királyságban. A legfontosabb intézkedése a pénzgazdálkodás stabilizálása volt, amely jelentős hatással volt a középkori Magyar Királyság gazdaságára.

Szent László idején két fajta pénz volt forgalomban Magyarországon: réz aprópénzek és ezüstdénárok. Ezeket a pénzverő mesterek rézből vagy ezüstből öntötték és kalapálták vékony lemezekké, majd lemezollóval vágták ki belőlük a lapkákat.

Szent László dénárjai átlagosan 900-as tisztaságú ezüstből készültek, és súlyuk 0,7-0,9 gramm között mozgott. A király változtatott az érmék kialakításán is: a pénzekre kereszteket, királyi arcképet koronával és más olyan jelképeket helyezett, amelyeknek még napjainkban is vitatott jelentése van a tudósok körében. Például a csillagszerű alakzatokat egyesek a Napot, mások pedig egy teljes napfogyatkozást ábrázolva értelmezik, amely a Magyar Királyságban 1086-ban történt.

László uralkodása alatt terjedt el az országban a pénzgazdálkodás modernizálása és stabilizálása, ami hosszú távú hatással volt Magyarország gazdasági fejlődésére.