I. Szent István magyar király a 10. század végén vagy a 11. század elején született, az Árpád-ház egyik tagjaként. Apja, Géza fejedelem keresztény hitre tért. István az anyjától, Sarolt hercegnőtől kapott keresztény nevelést.

Géza halála után, 997-ben István örökölte a fejedelmi trónt, és hosszú harcok után sikerült egységbe szerveznie a magyar törzseket. Uralkodása alatt vallásos reformokat hajtott végre, és sikeresen keresztényítette a magyarokat. Átszervezte az egyházi szervezetet, illetve megerősítette az egyház jogait, előjogait.

István a német-római császársággal is szoros kapcsolatokat ápolt, és a császár segítségével sikerült megerősíteni hatalmát. Az ország területén belül rendet teremtett, és központi hatalmi szervezeteket hozott létre, mint például a vármegyéket, a püspökséget és az ispánságokat. Ezeken kívül az ország gazdasági fejlődésére is nagy hangsúlyt fektetett. Kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki a környező országokkal, és rendszeresítette az ipart és a mezőgazdaságot. Az uralkodó 1038-ban halt meg. Halála után szentté avatták.

I. Szent István nagy hatással volt a magyar történelemre és kultúrára. Az ország számos templomát és kultúrális intézményét alapította meg. 

Szent István, Magyarország első királya, rendkívül fontosnak tartotta a pénzverést az ország gazdasági és politikai stabilitásának fenntartása érdekében.

Pénzverdét alapított, amelyben minőségi ezüstpénzeket vertek. A saját pénzrendszer hozzájárult a kereskedelem és a belső gazdaság fejlődéséhez.

Emellett a pénzeken megjelenő királyi címek és szimbólumok erősítették Szent István hatalmát és az államiság érzését.

A pénzverés lehetővé tette a királyi hatalom megjelenítését és a pénzügyi ellenőrzés gyakorlását. Szent István gondosan felügyelte a pénzverdéket, és ő határozta meg, milyen érméket verjenek és milyen értékkel. 

Valószínűleg Esztergomban vagy Székesfehérvárott verték István dénárjait. A korszak fő pénzneme a dénár volt, amelynek felét érő obulus is keringett, mindkettőt ezüstből készítették. A dénárok súlya 0,5 és 1,5 gramm között változott. A pénzverés kizárólag a király (REX) kiváltsága volt, bár néhány esetben hercegi (DUX) érmék is elkészültek.