II. (Szent) Konstantin fejedelem(1688-1714) a török uralom alatt álló Havasalföldön uralkodott, de titkos szövetségeket kötött a német-római császárral és az orosz cárral, akiknek pénzügyi támogatást nyújtott.
A fejedelem gazdag és művelt volt, sokat költött a művészetekre, az építészetre és a könyvnyomtatásra.
II. Konstantin saját pénzverdét működtetett, ahol arany, ezüst és réz pénzeket vertetett. A pénzek általában a fejedelem arcképét, címerét, nevét és uralkodási idejét ábrázolták, valamint latin, görög, cirill és arab feliratokat viseltek.
A pénzverés a fejedelem hatalmának és gazdagságának a jelképe volt, de egyben a török adófizetés eszköze is, a pénzverésből származó jövedelmet részben a török portának utalta át, részben pedig saját céljaira fordította.
A fejedelem pénzverése 1714-ben ért véget, amikor a török szultán elfogatta és kivégeztette őt és négy fiát, mert felfedezte a titkos szövetségeit. A fejedelem vagyonát elkobozták, a pénzverdét bezárták, a pénzeket pedig megsemmisítették vagy átütötték.