II. Péter jugoszláv király, a Karađorđević-ház tagja, 1934 és 1945 között uralkodott Jugoszláviában. 1923. szeptember 6-án született Belgrádban, és 1970. november 3-án hunyt el Denverben, az Amerikai Egyesült Államokban.

Uralkodása alatt a fiatal király szembesült az ország politikai viharaival. Apja, I. Sándor király halála után, mindössze 11 évesen került a trónra 1934-ben. Mivel kiskorú volt, nem uralkodhatott, így a tényleges hatalmat nagybátyja, Pál herceg gyakorolta régensként.

Pál herceg németbarát politikát folytatott, de 1941-ben egy angolbarát katonai csoport puccsot hajtott végre, amelynek során II. Pétert nagykorúvá nyilvánították. Azonban a király uralkodása rövid életűnek bizonyult, mivel Németország és szövetségesei rövid időn belül megtámadták és megszállták Jugoszláviát.

A második világháború alatt II. Péter és a jugoszláv kormány emigrációba kényszerült. A király először Görögországba, majd Egyiptomba, végül Nagy-Britanniába menekült. Az emigrációban folytatta tanulmányait a Cambridge-i Egyetemen, és csatlakozott a Brit Királyi Légierőhöz.

A háború után, 1945. november 29-én, Josip Broz Tito, a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság első miniszterelnöke megfosztotta II. Pétert a tróntól.
Péter később a családjával együtt az Egyesült Államokban, Chicagóban telepedett le. Az utolsó jugoszláv király egészsége egész életében gyenge volt, 1970-ben májátültetésre szorult, mely sikertelen lett. Denverben hunyt el operációs szövődmények következtében, 1970. november 3-án. Földi maradványait az Illinois állambeli Libertyville(wd) városkában található Szent Száva szerb ortodox monostorban helyezték el. Testét – noha végakaratában ez szerepelt –, csak 2013-ban tudták hazaszállítani, majd feleségével együtt 2013. május 26-án a család oplenaci mauzóleumában újratemették.
Felesége Oldenburgi Alexandra (1921–1993) görög királyi hercegnő volt, akitől egy fia született:
Sándor (1945–) jugoszláv trónörökös, 1970-től a Karađorđević (Karagyorgyevics)-ház feje. Ő 2001 júliusában tért vissza Szerbiába, használatra visszakapta a dinasztia belgrádi rezidenciáit.

II. Péter élete és uralkodása a jugoszláv történelem egyik meghatározó időszakában zajlott, amelynek eseményei jelentős hatással voltak a régió és a világ történelmére.

II. Péter jugoszláv király uralkodása alatt, 1934 és 1945 között, a jugoszláv pénzverésben jelentős változások történtek. A király 1934-ben, apja, I. Sándor király meggyilkolása után lépett trónra, mindössze 11 évesen. Addig az unokafivére, Pál herceg vezette a régenstanácsot.
1935-ben a jugoszláv kormány új pénzverdetörvényt hozott, amely lehetővé tette a király portréjának megjelenését a pénzeken. Addig a pénzeken a szerb állam és a jugoszláv királyság címerei szerepeltek.
II. Péter uralkodása alatt két nagy pénzverési sorozat készült. Az első, 1935-1940 közötti sorozatban a király portréja mellett a jugoszláv királyság címere is látható volt. A második, 1940-1945 közötti sorozatban csak a király portréja szerepelt.
A pénzverési sorozatok mellett II. Péter uralkodása alatt néhány különleges emlékérmét is vertek. Ilyen volt például a király 18. születésnapját ünneplő 1941-es emlékérem, vagy a második világháborúban elesett jugoszláv katonák emlékére 1945-ben vert emlékérme.
A második világháború után, 1945-ben, II. Pétert megfosztották a trónjától, és a jugoszláv kommunista párt hatalomra került. A jugoszláv pénzverésben ezután jelentős változások történtek. A régi dinár helyett új, forint nevű pénzt vezettek be, és a pénzeken a kommunista ideológia jelképei kezdtek megjelenni.
II. Péter uralkodása alatt veretett pénzek ma már értékes gyűjtői darabok.