Valentinianus dinasztia első uralkodója, a birodalom nyugati részének császára 11 évig. 

FLAVIVS VALENTINIANVS AVGVSTVS

I. (Nagy) Valentinianus császár pénzverése (364-375) a Római Birodalom több verdéjében is folyt (pl. Antiochia, Aquileia, Siscia, Lugdunum, Treveri).
A veret minősége generally good, de az uralkodás vége felé romlik.

A leggyakoribb verettípusok: Solidus (arany), Tremissis (arany), Siliqua (ezüst), Follis (bronz), Maiorina (bronz), Nummus (bronz).
A soliduson és a tremissisen Valentinianus portréja és a VICTORIA AVGVSTORVM legenda szerepel.
Az ezüst- és bronzpénzeken a császár portréja mellett a REPARATIO REIPVBLICAE legenda utal a birodalom újjáélesztésére.
Gyakoriak a katonai témájú ábrázolások is, mint a MARS VICTOR vagy a VIRTVS EXERCITI.

Valentinianus igyekezett stabilizálni a pénzrendszert a solidus aranytartalmának növelésével.
Bevezette a siliqua ezüstpénzt, ami a follis bronzpénz értékét hivatott stabilizálni.
A reformok némi sikert hoztak, de a birodalom gazdasági nehézségei továbbra is fennálltak.
Valentinianus uralkodása alatt verték az első római aranypénzeket, melyeken a császár feleségének, Justina császárnénak a portréja is szerepel.
A császár a pénzverésen keresztül is propagálta a keresztény vallást, a VICTORIA AVGVSTORVM legendát néha a SALVS REIPVBLICAE keresztény változatával, a SALVS MVNDI-vel helyettesítették.

I. Valentinianus császár pénzverése a birodalom újjáélesztésére tett kísérletek tükre. A reformok némi sikert hoztak, de a gazdasági nehézségek továbbra is fennálltak. A veret változatossága és a feliratok, ábrázolások gazdagsága betekintést enged a korabeli Római Birodalom történelmébe és ideológiájába.