I. Lajos Fülöp, akit gyakran a “Polgárkirályként” is emlegetnek, 1830 és 1848 között uralkodott Franciaországban. Született 1773. október 6-án Párizsban, és 1850. augusztus 26-án hunyt el Claremontban, Surrey grófságban, Angliában.

I. Lajos Fülöp a Bourbon-ház orléans-i ágából származott. Édesapja a Bourbon-ház orléans-i ágából való Louis Philippe Joseph d’Orléans (1747–1793) volt, Louis Philippe d’Orléans hercegnek (1725–1785) és Louise Henriette de Bourbon–Conti hercegnőnek (1726–1759) fia.
Liberális elvek szerint nevelték, és fiatalon belépett a jakobinus klubba, majd a hadseregbe. A forradalom radikalizálódása miatt azonban veszélyben érezte életét és dezertált.
A forradalom után száműzetésben élt, többek között az Egyesült Államokban és Angliában, ahol különböző munkákat vállalt.

1809. november 25-én Lajos Fülöp  Palermóban feleségül vette a Bourbon-házból való Mária Amália Terézia nápoly–szicíliai királyi hercegnőt (1782–1866), IV. Ferdinánd nápolyi király (1751–1825) (a későbbi I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király) és Mária Karolina Lujza főhercegnő (1752–1814) leányát. A feleség apai ágról III. Károly spanyol király, anyai ágról I. Ferenc német-római császár német–római császár (1708–1765) és Mária Terézia császárné (1717–1780) unokája volt.

Tíz gyermekük született, akik valamennyien a királyi vérből való herceg(nő)i (princ(ess)e du sang) címet viselték, majd 1830-tól, Lajos Fülöp trónra lépésétől francia királyi herceg(nő)i (prince royal, princesse royale) címet is felvehették.

Napóleon bukása után visszatért Franciaországba, és a királyi család tagjaként helyreállították címét és vagyonát.
Az 1830-as forradalom során Franciaország régenseként szolgált, majd a forradalom után “a franciák királyaként” uralkodott.
Uralkodása 1830. augusztus 1-jétől 1848. február 24-ig tartott, amikor is az 1848-as forradalom nyomán lemondott a trónról.
Lemondása után feleségével együtt Angliába menekült, ahol Neuilly grófja néven élt száműzetésben. Sohasem tértek vissza Franciaországba. Lajos Fülöp 1850. augusztus 26-án a Claremont House-ban elhunyt. Felesége, Mária Amália királyné 16 évvel élte őt túl, 1866. március 24-én halt meg. 1876-ban mindkettőjük testét hazaszállították, és az Orléans-család temetkezőhelyén, a dreux-i Szent Lajos Királyi Kápolnában temették el.
I. Lajos Fülöp uralkodása alatt Franciaország jelentős változásokon ment keresztül, beleértve a politikai rendszer és a társadalmi struktúrák átalakulását is. Uralkodása kezdetén népszerű volt, de idővel egyre több ellenséget szerzett, és többször is megkísérelték meggyilkolni. A “Polgárkirály” név onnan ered, hogy uralkodása alatt próbálta közelebb hozni a királyságot a polgárokhoz, és egyfajta középosztálybeli királyként viselkedett. Uralkodása végén azonban a népszerűsége csökkent, és a forradalmi hangulat erősödése miatt kénytelen volt lemondani a trónról.

I. Lajos Fülöp francia király 1830 és 1848 között uralkodott. Ebben az időszakban a francia pénzverésben számos változás történt.

Az első jelentős változás, Lajos Fülöp 1831-ben új pénzrendszert vezetett be, amely a francia frankot tette a nemzeti valutává. A frankot 100 centime-re osztották.

A második nagy modosítás, hogy Lajos Fülöp új érméket vezetett be, amelyek a királyi családot és a francia államot ábrázolták. Ezek az érmék nagy népszerűségnek örvendtek, és ma is keresett gyűjtői tárgyak.

A harmadik változás, Lajos Fülöp új bankjegyeket vezetett be, amelyeket a Banque de France bocsátott ki. Ezek a bankjegyek a francia államot képviselték, és a francia gazdaság stabilitásának szimbólumaivá váltak.

Lajos Fülöp pénzverése számos újítást hozott a francia pénzrendszerbe. Ezek az újítások hozzájárultak a francia állam stabilitásához és a francia gazdaság fejlődéséhez.