XVI. Lajos (franciául: Louis Auguste; Versailles, Francia Királyság, 1754. augusztus 23. – Párizs, Francia Köztársaság, 1793. január 21.) volt a francia király, aki Franciaország dauphinje 1765 és 1774 között, majd Franciaország királya XVI. Lajos (franciául: Louis XVI) néven nagyapja, XV. Lajos 1775-ös halálát követően 1792-ig, a francia forradalomban történt lemondatásáig.
Louis-Auguste, a leendő XVI. Lajos 1754. augusztus 23-án született. Apja, Louis, a francia Dauphin volt a francia trón örököse.
Louis-Auguste volt az apjától született legidősebb fia, aki túlélte gyermekkorát; amikor apja 1765-ben meghalt, ő lett az új trónörökös.
1770-ben vette feleségül a Habsburg–Lotaringiai-házból való Mária Antónia főhercegnőt.
Marie Antoinette-et a közvélemény nagy része hibáztatta azért, mert házasságuk korai éveiben nem született gyermek.
1774-es hatalomra kerülése után uralkodása első felét a francia kormány megreformálása jelentette a felvilágosult abszolutizmus jegyében.
Ezen intézkedések közé tartozott a jobbágyság felszabadítására tett kísérletek, a földadó megszüntetése, a halálbüntetés eltörlése a katonaszökevényeknél, és a tolerancia a nem katolikus vallásúak felé.
1776-tól Lajos aktívan támogatta az amerikai függetlenségi háborút. Az ezzel keletkező államhiány pénzügyi válságot okozott, ami hozzájárult az ancien régime népszerűtlenségéhez, ami 1789-ben a forradalom kitöréséhez vezetett.
A francia kis- és középosztály fellázadt az arisztokrácia és az abszolút monarchia pazarlónak vélt rendszerével szemben, amelynek legfőbb képviselőjének Lajos feleségét, Marie Antoinette királynét tekintették.
1792. december 11-én vette kezdetét XVI. Lajos pere, miután ezen a napon a Konvent színe elé idézte őt, és ismertette vele 33 vádpontját.
„Capet Lajost” bírái egy hónap múlva halálra ítélték, majd 1793. január 23-án ki is végezték, az ellene folyó eljárás pedig szörnyű precedenst teremtett a forradalom számára.
Lajos Ágost élete és uralkodása sokatmondóan tükrözi a francia forradalom korát és az azt megelőző abszolút monarchia hanyatlását. A tragikus sorsú király emléke mind a mai napig él a történelem lapjain.

XVI. Lajos (1774-1792) pénzverése a francia királyság aranykorának utolsó szakaszát jelentette. A király a pénzügyi rendszer megreformálására törekedett, és ennek érdekében számos új pénzérmét veretett.

Új aranyérme, a Lajos-arany (Louis d'or) bevezetése. Az érme súlya 6,75 gramm volt, és 24 livre értékű volt.

Új ezüstérme, az écu bevezetése. Az érme súlya 25,9 gramm volt, és 6 livre értékű volt.

A kisebb értékű réz- és ezüstérmék súlyának és értékének csökkentése.

A király pénzügyi reformjainak célja a gazdaság fellendítése és a királyság pénzügyi helyzetének javítása volt. A reformok azonban nem jártak sikerrel, és a nagy francia forradalom kitörése után XVI. Lajost kivégezték.

A király által veretett pénzérmék közül a Lajos-arany az egyik legértékesebb francia aranyérme. Az érme előlapján a király portréja, hátlapján pedig a francia királyság címere látható. A Lajos-aranyakat ma is nagyra értékelik a numizmatikusok.