A Habsburg-házból származó I. Ferdinánd 1503. március 10-én látta meg a napvilágot a Madrid mellett fekvő Alcalá de Henaresben. Szülei, II. Johanna kasztíliai királynő és I. Fülöp kasztíliai király. Házasságukból 6 gyermek született. Öthónaposan elszakították édeasanyjától, apja pedig egészen 1506-ig, amikor is visszatért Kasztliába, hogy elfoglalja a trónt sosem látta. Fülöp király eközben már haldoklott. Mikor értesült a hírről Ferdinánd udvarmestere, a kis gyermek védelme miatt, készenlétbe helyezte a várost, arra az esetre, ha megpróbálnák megszöktetni.

Miután édesapja meghalt Burgosban, többen érkeztek a városba és őt követelték. Végül megegyeztek az átadásában, így újra a Kasztíliai Királyság védelme alá került. A trónöröklésben az elsőszülöttség volt érvényben, így nem Ferdinánd hanem legidősebb bátyja, Károly foglalta el a trónt. Ennek ellenére Ferdinánd mindenben támogatta és segítette, de Károly végül elküldte őt a királyságból. Ezután úgy döntött, hogy örökre elhagyja szülőhelyét.

1515-ben I. Miksa császár megkötötte a Habsburg-Jagelló házassági szerződést. 1521-ben esküdött meg Jagelló Annával, aki később 3 fiút és 12 lányt szült az osztrák főhercegnek. 1526-ban koronázták meg magyar királynak Székesfehérvárott, majd pár hónapra rá a cseh királyi rangot is megkapta.

V. Károly élete utolsó éveiben lemondott posztjáról, így Ferdinándnak adta a német-római császári címet, fiának, Fülöpnek pedig az eddig uralt területeit. Ezzel a Habsburg-ház 2 félre szakadt. Fiát, Miksa herceget választotta ki utódjaként, akit 1536-ban meg is koronáztak. Egy évvel később Bécsben hunyt el.  Jelszava: ,,Legyen igazság, vesszen a világ!"

Forgalmi pénzként I. Ferdinánd verette a guldinert (tallért) Magyarországon 1553-54-ben. A hátlapon látható két szárnyas angyalfej miatt ún. angyalos tallérnak is nevezték. A tallérnak voltak hányadosai (1/2, 1/4) illetve többszörösei (2, 3, 4, néha 5 szörös). A tallér, mint forgalmi pénznem, egészen 1867-ig fennmaradt Magyarországon.

Az uralkodó az ezüst tallérok és denárok mellett aranyból is veretett pénzt. Uralkodása alatt több verdében, Bécsben, Körmöcbányán, Kassán, Konsztainicában, Nagyszebenben, Nagybányán, Pozsonyban, és Szomolnokon is veretett pénzeket. Ebben a korban az aranyforintokat a velencei aranypénzek nyomán dukátnak nevezték, mely a legértékállóbb aranypénz volt Európában. A dukátokat a nagy értékük miatt általában mérlegelték a hamísítás és a körülnyírás ellenőrzése végett.