V. Mehmed szultán 1909-ben lépett trónra, és uralkodása alatt az Oszmán Birodalom felbomlásának kezdetén állt. Uralkodása alatt a birodalom több háborút is elvesztett, ami súlyos pénzügyi problémákhoz vezetett.

Az ezüst és arany pénzek minősége csökkent. A korábban 900-as finomságú ezüstből vert pénzek helyett 833-as finomságú pénzeket kezdtek verni, az arany pénzek finomsága pedig 917-ről 875-re csökkent.
A háborús szükségletek miatt új, kisebb címletű pénzek verésére volt szükség. 1914-ben bevezették a 10, 20 és 50 para címleteket, 1916-ban pedig a 500 kurus címletet.
A háborús időkben a pénzek kinézetét is egyszerűsíteni kellett, hogy csökkentsék a költségeket. A címletek mérete és alakja kisebb lett, a rajzok pedig egyszerűsödtek.

Néhány konkrét példa V. Mehmed szultán pénzeire:
1914-es 10 para ezüst érme: Ezüstből készült, súlya 0,22 gramm, átmérője 17,5 mm. A címlet és a szultán neve mellett a háborús éveket jelző "1332" dátum is szerepel.
1916-os 500 kurus arany érme: Aranyból készült, súlya 20 gramm, átmérője 37 mm. A címlet és a szultán neve mellett a háborús éveket jelző "1334" dátum is szerepel.

Ezek az érmék ma is értékes gyűjtői darabok.
V. Mehmed szultán 1918-ban lemondott, a birodalom pénzverése ebben az évben ért véget.